Nem is kezdődhetett volna jobban a hetünk, mint egy jó házibajnoksággal.
Pár hete megbeszéltük, itt lenne az ideje újra felmérni mindenkit a csapatban. Kíváncsiak voltunk mint a gyerekekre mint a nagyokra egyaránt. Ahhoz , hogy reálisan lássuk időnként próbára kell tenni hacosainkat.
Ilyenkor hasonló körülményeket szituálunk mint egy versenyen. Az elején súly mérés, majd sorsolás. Mikor össze állítottuk a párokat elkezdődnek a bunyók. Korcsoportnak megfelelő idő és menetszámban. Mindenki tudja ki után következik, mikor kell elkezdenie a rá hangolodást, bemelegítést. Aztán kicsit izgulva várják mikor következnek. Persze közben figyelik a többiek szereplését. Kicsit a társaikra, de inkább magukra koncentráva. Aztán jöhet a bunyó....
A ringbe lépést követően minden szem rájuk szegeződik, majd csapat társaik, barátok, szülők bíztatják őket végig a küzdelem folyamán. Szünetben edzők vagy társaik mondják el: ők kívülről, hogy látják mit csinált jól vagy mit változtatson a következő menet során. Aztán jöhet második majd harmadik menet... Meccs végén eredményhirdetésnél mindkét szereplő kezét magasba emeli a bíró, hisz ezek edzőmérkőzésnek. Aztán megkapják a jól megérdemelt emléklapot és érmét is.
Nálunk a küzdelmek két helyen folyónak, egy sportoló két meccset bunyozik egy esemény alatt. A népes, lelkes csapatunknak köszönhetően rendezvényünk így is négy órát vett igénybe. De micsoda négy órát, volt itt folyamatos hangos szurkolás, öröm, jókedv, kis izgulás, néha még pityergés is....
Köszönöm szépen Herceg Zoltánnak és mindenki másnak is aki bár milyen formában segített szervezésben, lebonyolításban egyaránt!
Gratulálok sportolinknak
